A FELSZÁLLÓ SÁRKÁNY HAZÁJA

A Felszálló Sárkány - vietnamiul Than Long – Hanoi korábbi elnevezése. A várost 1010-ben alapította Ly Thai To vietnami császár, aki odaérkeztekor a legenda szerint egy hatalmas aranysárkányt látott felszállni a város mostani helyéről. Mai nevében a Ha folyót jelent - utalva a Vörös folyóra - míg a Noi a folyó ölelte várost szimbolizálja. Hanoi 1902-től 1953-ig Francia Indokína fővárosa volt, amelyre leginkább a középületek stílusából lehet következtetni. Ugyanakkor a keleti világ részeit képező buddhista pagodák is megtalálhatóak itt.

A VIETNAMI KONYHÁRÓL

Vietnámban, Kelet-Ázsia többi vidékéhez hasonlóan a fő táplálék a rizs, amelynek számtalan fajtáját használják. Az étkezési univerzum középpontján túl mindenféle alapanyag megtalálható egy igazi vietnami főzőedényeiben, lévén egy meglehetősen szegény népről szó, amelynek történelme során meg kellett tanulnia tisztelni étekként mindent, ami él és mozog. Különösképpen hangsúlyosak a tengeri és vízi étkek, így a különféle édesvízi- és tengeri halak, békák, csigák, rákok, de például fontos alapanyagnak minősülnek a különféle vízinövények is. Ugyanígy kiemelkedő szerepe van az erjesztett hallének (nuoc mam), amely a rómaiak garumjához hasonlóan ételízesítőként szolgál. Szaga elsőre furcsa, de a különféle étkekbe átlényegülve egészen különleges ízeket eredményez. A tengeri fogásokon kívül mindenféle szárazföldi alapanyag fellelhető a vietnami gasztronómiában, így fontosak a domesztikált állatok, a különféle zöldségek és gyümölcsök, valamint a fűszerek. Külön kiemelendő, hogy ez a dél-kelet ázsiai ország a világ egyik legnagyobb fűszertermelője: több, Európában is előszeretettel használt szubsztancia itt termelődik, mint például a bors, a szegfűszeg, a szerecsendió és sokan mások. A vietnami szakácsok – kínai kollégáikhoz hasonlóan – a gyors, magas hőkezelés mesterei, aminek köszönhetően az ételek zömét wokban, vagy faszénen grillezve készítik.

A vietnamiak változatos alapanyagokat használnak pálinkáikhoz is: az alap a rizs, de nem okozhat meglepetést az sem, ha az üveg mélyén esetleg felbukkan egy kígyó, némi kecskehere vagy egyéb különlegesség. Egyébként a fő ital a zöld tea, és érdekes módon a méregerős vietnami kávé.

Egy átlagos vietnami étkezés levessel (pho) kezdődik. Ezután jön a rizs, sertés-, marha-, csirke -és vadhúsból, csigából, halból és tenger gyümölcseiből, valamint zöldségfélékből készített fogások kíséretében. Érdekes módon fontos étel a baguette is, amit francia vendégeiktől tanulhattak az ország lakói. Minden egyes vietnami vacsora végén zöld teát és gyümölcsöket kapnak a lakomázók, majd elfogyasztják utóleveseiket.

A LUCULLUS VIETNAMI VACSORÁJA

Különleges vacsoránkon a következő étkeket abszolváltuk:

Levesek
* Súop Luon, azaz sós angolnaleves, darált hússal, fafüle gombával, tojással;
* Súop Gá Ngó, azaz sós-kukoricás csirkekrémleves;

Előétel
* Nem cua bé, avagy tarisznyarákkal és sertéshússal töltött, olajban sült tészta

Főételek
* Fehér rizs
* De Xao xa ót, azaz sült kecske vietnami módra (gyömbérrel, kurkumával, hagymával, paprikával és különleges vietnami zöldségekkel;
* Chim qua ngu ví, azaz ötízű fürj;
* Cuón Tom, azaz rizslapba csomagolt falatkák (rizstészta, tojás, sertéshús, rák, saláta, répa, gyömbér);
* Lavong, más néven halfasírt, avagy a vietnami süsd-magad-mozgalom csillaga (ezt a fogást saját magunknak kell elkészítenünk, majd belegöngyölnünk a rizslapba. Lehetséges összetevői: grillezett/sült vietnámi hal, rizstészta, pirított mogyoró, gyömbér, kapor, újhagyma); az ételt csípőspaprikás halkivonatba illik mártani.
* Sült angolna chilivel, házias vietnami fűszerekkel

Utóleves
* Savanyú leves apró kagylókkal, tamarinddal fűszerezve (a Vietnami Nagykövetség kedvence)

A vacsorán lehetőségünk volt megkóstolni az igazi vietnami teát, és rizspálinkát is.