Édesapám saját szülőhelyéről, Jánoshidáról a nagyszüleim halálakor "átmentett" saját magához, Jászberénybe egy ringlószilva fát. A zöld színű, ámde isteni illatú, és mennyei ízű gyümölcs hihetetlen produktumok előállítására képes; azóta már 5 fa is van belőle, és én is pillanatokon belül beléje szerettem.Gondoltam, főzök is belőle lekvárt - melybe a kertben megtalálható "egyéb" szilvafajták is belekerültek.

Ringlólekvár, ahogyan én készítem.

Az érett gyümölcsöt megmossuk, kimagozzuk, majd húsdarálón ledaráljuk, és héjastul. (Később rájöttem, hogy ez nem annyira jó, mintha főzés közben botmixerelnénk). Kis lángon fedő nélkül főzzük vagy 3-4 órát, sűrű kavargatások mellett. Amikor már sűrűsödik az anyag, de nagyjából az utolsó 1/2 órában kerül hozzá a cukor - hogy mennyi pontosan, azt mindenkinek odabízom. Én kb. 3 kg lekvárhoz adtam hozzá 1/2 kg cukrot. Ha kész, forró üvegekbe merjük, megcelofánozzuk, rácsavarjuk az üveg tetejét, majd fejre állítjuk őket. Jó sok paplanba bugyoláljuk, majd kb. 48 óra múlva kiszabadítjuk a paplan fogságából, és már fogyasztjuk is. NO TARTÓSÍTÓ, eszméletlen ízorgia!