A világ egyik legspeciálisabb levesének tartott magyar halászlének számtalan elkészítési módja van. Cikkünkben utánajártunk a halászlémítosznak. Van, aki alaplevet készít és passzíroz, valaki pörköltösít, valaki gyufatésztát ad hozzá, valaki pedig kakasherét. A külföldi hallevesek, alaplevek pedig még ennél is jobban eltérnek a magyar halászlétől, ráadásul azok általában tengeri halakból készülnek. A halászlé első hiteles írásos említése 1808-ra tehető, amikor is egy bizonyos német gazdasági tanácsos, Eissl úr épp Keszthely környékén járt a Kis-Balatonban található Halászszigeten. „A süllőt és fogast lepikkelyezték és megfőzték. A leves zsíros volt, kocsonyaszerű és gazdagon fűszerezett, mégpedig a paprica (törökbors) nevű fűszertől" - tudhatjuk meg a naplóból. 1832-ben Horváth József Elek kaposvári iskolaigazgató a Sas folyóiratban közölt rövid értekezést a balatoni halászléről: „Összeszednek tudniillik mindennemű halat, s annál jobb, minél több nemű kevertetik össze, ezeket darabokra metélvén, bográcsba rakják, s megsózván, egy egész paprikát s fél marok vörös hagymát közibe hintnek, s eképpen a bográcsba befojtván tulajdon gőzében párolják. Annakutána egy kis sárgás rántást csinálnak, mellyet vízzel kevert vörös borral - melybe ismét petrezselymet és kakukkfüvet hánynak -, felöntik s egyszer felforrni engedvén, kitálalják. Valamint igen egyszerű ennek készítése, úgy íze felséges." A néprajzi irodalom szerint a halászlé nem más, mint egy „hosszú lére eresztett halpaprikás". A valódi népi halászlének az alapja „sok és jóféle hal, a sajátos, a szabadban, a vízparton történő elkészítési mód, a szolgafa és a bogrács, valamint a legfontosabb fűszerek mellett kihagyhatatlan a paprika, amely főleg a XVIII. Század második felétől lett igazán magyar" - vallja Dráveczky Balázs: Történetek terített asztalokról című könyvében. A néprajzi nézetet osztja Jalecz Lajos, a gyulai Kisködmön étterem tulajdonos-főszakácsa is. Szerinte a magyar halászlé a világ legspeciálisabb levese, egy igazi hungarikum. Márpedig Jalecz Lajosnak el kell hinni, amit mond, mert nagyon behatóan foglalkozik a gasztronómiával, azon belül is a magyar konyha népszerűsítésével és az ősi magyar értékek életben tartásával.

 A teljes cikk az Elite Magazin december-januári számában olvasható.