Most az a rész következik, amikor St Julians számtalan utcai pizzakészítőjének egyikét teszteltük le, mert nem értettük, miért áll egy-egy ilyen bódé előtt mindig vagy egy tucat kiéhezett ember. Nos, mint kiderült, elsősorban azért, mert minden frissen készül, és természetesen ott, helyben, szinte "velünk együtt". Egy gép dagasztja a háttérben a tésztát, amibe néha-néha olivaolajat csöpögtet Luigi, aki vélhetően nem máltai, de nem is olasz, hanem valami etióp-féle lehet. Sebaj: a pizzájának a szaga nagyon jó. A nyers tésztára ott helyben rakja rá a rávalókat, amiket kérünk. A választék a fenséges olajbogyótól a sonkán át nagyjából vagy százféle tételt takar, ezért ezek felsorolásától most eltekintenék, viszont azt még a mai napig sem értettem meg, hogy miért nem volt menü, amiből választhattunk volna klönféle pizzákat? Annyi volt kiírva, hogy "Slice" és "Whole pizza". A fene se tudja, lehet, hogy itt tökmindegy mit kérsz, mindig jót kapsz - a pizzakészítő meg épp azt suhint a tésztára, amihez éppen kedve van. Mi azért egy kicsit "alakítgattunk" a miénken (Luigi bambán nézett ránk): kértünk rá gombát, sonkát, olajbogyót, kukoricát, borsót, többféle sajtot, szóval jópár mindent. Rendeltünk ketten egy egész pizzát, hozzá vörösbort, és meg sem álltunk a tenger partjáig, ahol eldobtuk magunkat, és az éjszakai (elég erős) hullámok ritmusára szépen, komótosan megeszegettük az ételünket. Namármost, mi ebben a különleges? - kérdezhetnétek. Elárulom: minden. Itthon nincsenek olyen pizzakészítők, (vagy legalább is nagyon kevesen vannak), akik ott gürcölnek előtted, izzadnak, robotolnak, és mindezt gyorsan, és a legfaszább minőségű alapanyagokból. Az olajbogyót megkóstolva azt mondtam, hogy az itthon kaphatóak nagyjából olyanok, mint egy bepállott alsónadrág. Ebben benne van a mediterráneum összes üzenete, frissesség, só, teltség, csalóka ízek, némi bolondság, csípősség... Itthon a pizzaszeletek szanaszét hevernek a pulton (de minek készítenek annyit, hogy ne fogyjon el?), míg nem a rossz minőségű, ízetlen alapanyaggal (például Trappista sajttal, vagy konzerv champignonnal, kukoricával, gombával) megpakolt kartonpapír-étek landol a mikróban, hogy aztán belűlről feszítsen eléggé minket. Fel nem foghatom. Az este pazarul sikerül egyébként - majd egyedül lenyomtam a pizza 3/4-ét, pedig jó forró volt. Szerintem Magyarországon még nem ettem hasonló minőségű pizzát, vagy legalább is nem emlékszem rá - ez a mostani nagyon ott volt a topon.

A vacsora ára, borral: 14 Euro
Elégedettségi faktor: 100%.