Mivel Máltán mélyen vallásos emberek élnek, ezért az augusztus 15-ére eső Nagyboldogasszony ünnepét, a Boldogságos Szűz Mária mennybevételét is méltóképp megünneplik a helyiek. Ilyenkor a sziget számos településén ún. festát, azaz körmenetet tartanak, amelyet kétórás tűzijáték kísér. Az óriás hangfalakból szüntelenül áramlik a módfelett hangos máltai hozsanna (amiből általában egy szót sem értünk), az égen pedig a magyar augusztus 20-ai tűzijátékot mind látványában, mind összetettségében ezerszeresen megszégyenítő tűzijáték tombol. A helyiek szájtátva, kis lócákra kitelepülve az utcák közepén figyelik a történést, közben pedig az sem zavarja őket, ha autók kerülgetik őket, a feljebb lakók pedig konfettivel és színes papírokkal kedveskednek a nyakukba. Közben persze esznek-isznak, és mivel az ünnepnek nincs kifejezett „étele”, ezért inkább a szendvicsek, kecskesajtok, borok-sörök járnak kézről-kézre. Mi is a ’street-food’-ból táplálkozunk ezen a napon egy Mqabba nevű településen (ahol állítólag a legjobb nézni az égiparádét), lévén, hogy csak ilyeneket találunk a körmenetben. Van itt viszont a hamburgertől kezdve a sülthúsokig, fánkokig és egyéb búcsús édességeken át szinte bármi, amit csak óhajtunk. Mi egy hamburger menüt kérünk, és láss csodát világ: a zsömle friss, a húspogácsa ott sül át előttünk, egy tojást gondosan belehelyeznek egy kör alakú sütőformába és azt is kisütik baconnal, majd friss zöldségeket adnak hozzá. Biztos, ami biztos – kapunk hozzá egy jó hosszú sült virslit is, amelyet hasábburgonyával szervíroznak. Utóbbi szintén friss, ami így, Magyarország után - szinte nonszensznek tűnhet. Az étel tehát friss, jóízű, és bőségesen elégséges, a vacsorához pedig a helyi CISK nevű helyi sört kóstoljuk meg (ami vélhetően a brit évszázados uralkodás hozadéka, és a sziget kedvenc itala, maga mögé utasítva a máltai és szicíliai borokat is).

A vacsora ára: 10 Euro/fő
Elégedettségi faktor: 100%.