Miután a trójaiak elmenekültek a porig égetett Trójából, elhatározták, hogy bosszút állnak az őket leigázókon. Létrehoztak hát egy új, fejlettebb civilizációt, egy modern társadalmi formációt, ami magával vonta a gazdaság, a kereskedelem, a kultúra, a mindennapi élet, és többek között a gasztronómiai élvezetek fellendülését is. Ez utóbbiból merítettünk ez alkalommal néhány autentikus példát, hiszen a LUCULLUS BT eme ülésére egy eredeti görög kunyhóban került sor, ahol a trójai leszármazott Gavrilos és mamája, Lefi néni ínyencségei verik kenterbe a pesti görög éttermek étkeit. Itt az is jellegzetesség, hogy kopognak, vagy kiabálnak, ha kész az étel, és a "helyiség kalapácsával" is találkozhatunk, melyen ez áll: "Házirend". A kunyhóban módfelett sikeresen "konfrontálódik" a Kis-ázsiai-örmény-török-görög konyha, tehát újból fantasztikus étekélvezeti lehetőségeknek hódolhattunk. A "KIHARCOLT" ÉTELSOR:
HARCBA INDULÓK ITALA
- mely nem lehet más, mint a jellegzetes görög ital, az OUZO.
MEGÉRKEZIK A FLOTTA - HIDEG ELŐÉTELEK
- természetesen középen foglal helyet a tálon a neves Tzatziki saláta,
- aztán következik a (sült zöldpaprikától) csípős kecskesajt-krém, melyet mi szerényen "Trójai Falónak" neveztünk el,
- majd a fantasztikus padlizsánkrém, amelynek "stricije" a fokhagyma (..hisz ő "futtatja")
- tepsiben sült pikáns óriásbab is figyel
- a dolmadesz, azaz a szőlőlevélbe csavart fűszeres rizs,
- na és természetesen a bulgur-piláf, tehát tört búza,
- az ételekhez sült pitát és feta sajtot fogyasztunk
ACHILLEUS A "SARKÁRA ÁLL" - ÚJABB ELŐÉTELEK
- Feta sajttal és spenóttal töltött kézi készítésű rétes, mely istenien tunkolható a Tzatziki salátába,
- Gavrilosz mester specialitása, a titkos recept alapján készülő - igen sok befektetett munkaórát
igénylő - sült juhsajt-golyó
A NAGY CSATA - A FŐÉTELEK GARMADÁJA
- vegyes hústál, melyen megtalálható természetesen a gyros, a szouvlaki (a pálcás rablóhús), a bifteki (ami lapos borjúhús-steak), valamint a sudzuki, ami hasonló a szerb csevapcsicsához. A húsokhoz hagyma dukál gazdagon, sok olajbogyóval (melynek magja nem "koppan" az emberben..), egyéb zöldségekkel, salátalevéllel és Tzatzikivel.
- Attikából menekülő tepsis csirkecomb Lefi néni módra, burgonyával közösen sütve. A csirke omlós és ízletes marad (ez hihetetlen!) zamatát pedig az oregano és a gazdag citromozás adják
- Vegyes Égei-tengeri haltál, melyen megtalálható a királyrák, a tintahal karika és a híres nyelvhal is.
TRÓJA GYŐZ - ÉDES MEGNYUGVÁS
- dióval és mézzel megbolondított házi készítésű joghurt (amelyet sehol máshol nem lehet enni)
- na meg az isteni Metaxa-konyakos-diós felfújt
A kunyhóban van lehetőség arra, hogy több görög bort is megkóstoljunk, ezek a következők:
· Retsina: gyantázott porszáraz fehér friss bor
· Makedonikos fehér: száraz, aromás észak-görögországi könnyű bor
· Makedonikos vörös: száraz, szintén könnyű északi bor
· Apelia rosé: igazi gyümölcsös aromájú, narancsos színű élményforrás
· Mavrodaphné: valódi mazsola bor a desszertekhez, mély rubin szín, kiegyensúlyozott aroma
· Moshato: muskotály-szerű, érett sárgadinnye szín, remek buké, édes, desszertbor.
A „hely borkalauza” is rendelkezésünkre áll, ami bemutatja a teljes görög borászatot, az itt megtalálható szőlőfajtákkal és a régióhoz tartozó borfélékkel.
A RETSINA: Leginkább az Attikai félszigeten, Boiótiában, illetve Evia szigetén készítik,
jellegzetes gyantás íze az érlelés során a hordóba helyezett pínea fenyő gyantájának (retsíni) köszönhető. Kimondottan száraz bor, amelyet nem szoktak öregíteni. Újbor, ezért a boltokban akár söröskupakkal lezárt kivitelben is kapható. Általában 4-5 fokosra hűtve fogyasztják. Minőségét talán az olasz Chianti és a francia Beaujolais-hoz társíthatjuk, mindamellett, hogy az olasz és a francia vöröshöz sem ízében, sem pedig színében nem hasonlít, csak abban, hogy azok is újborként kerülnek az asztalra. Talán a legismertebb görög borféleség.
A ROBOLA: Az Ión-tengeri szigetekhez tartozó Kefallonia jellegzetes fehér borfajtája. Az Ión tengeri szigetek kissé olaszos hangulatának megfelelően ez a bor a testesebb kelet-olasz vidékek borait idézi.
A ZITSA: Ez az Ipiroszi száraz fehérbor az enyhe szénsavassága miatt igen kedvelt bor, hiszen szóda nélküli fröccsöt ihatunk, de mint mondtam csak igen gyengén szénsavas.
A MAVRODAPHNE: Ismertsége a Retsináéval vetekszik. Ez a kimondottan testes, fűszeres édes vörösbor igazi desszertbor. Görögország-szerte sokhelyütt készítik, legkedveltebb a Patra-i és a Kefallonia-i.
Említést érdemelnek még az édes Samos-i, a Zakinthos-i Verdea, a Szantorini Visanto, de nem kevésbé értékesek a rodoszi, nemeai és naussai borok. A fehértől a rosén keresztül a vörösig minden ízlésnek megfelelő borokat találunk. A görög borok valóban megfelelnek annak az ógörög mondásnak, hogy „az élő folyadék", hiszen a borok istene, Dionyssos az ókortól napjainkig ezzel a nedűvel hoz hangulatot és életet az asztaltársaságokba.