Mitől jó egy süteményeskönyv? Mitől válik használhatóvá, és esztétikussá egyszerre? Hogyan érhető el, hogy ne a könyvespolcok dísze legyen, hanem használati eszköz a mindennapokban, a konyhában?
Varga Gábor, és a desszert.eu csapata ezekre a kérdésekre próbált meg választ keresni, majd ezen gondolatok mentén egy teljesen új felépítésű receptgyűjteményt alkotni olvasói számára.
A feltett kérdésekre több válasz is született. Az első, hogy mindenki számára érthetőnek kell lenniük a recepteknek. Ebből az okból a megszokottnál sokkal részletesebb leírásokkal, a munkafázisokat bemutató fotókkal - desszert.eu stílusban - találkozhat az olvasó a könyvbe lapozva.
Fontos szempont lett az is, hogy a magyar ízlésnek megfelelő recepteket készítsenek, itthon is mindenki számára elérhető alapanyagokból. Ennek eredményeképpen egy igazán hazai, de egyúttal mégis, szakmai értelemben véve is „haladó” könyv alkotása kezdődött meg.
A Varga Gábor által szerkesztett, méltán népszerű és sokak számára már bizonyosan ismerősen csengő gasztronómiai oldal a www.desszert.eu esszenciáját tarthatja kezében az olvasó. A sok külföldi adaptált kiadvány mellett végre egy magyar jellegzetességgel íródott desszertes könyv, amelyben a legismertebb hazai édességek – mint a palacsinta, máglyarakás, vagy a vargabéles – elkészítését is profi módon elsajátíthatjuk lépésről lépésre fotók és leírások segítségével. De ha igazi cukrászremekek elkészítésére vágyunk, mint például a Dobostorta, Kardinális szelet, vagy kézzel készült bonbon, akkor is nagyszerű választás a könyv.


Következő (immár 90.) kalandunk meglehetősen rendhagyónak tekinthető. Ezúttal nem étterembe megyünk, és nem is vacsorázni, hanem egy most nyílt
Önállósult projektünk, az "Extrém Szakács" a 11. extrém Paprikás csirke főzését július 11-én az Északi-fokon valósította meg, hogy ezzel tovább népszerűsödjön a magyar konyha és kultúra a világban. Az esemény az
Kb. 3/4 éve nyílt egy cuki Dunakeszin, Tóvárosban, a Kolozsvár u. 35. sz. alatt. Mivel mintegy 200 méterre lakom tőle, rögtön a nyitás közbeni zűrzavarban arra gondoltam, hogy próbára teszem, és rendeltem egy orosz krémtortát a feleségem születésnapjára. Őszintén: nem vártam semmit az egésztől, legfeljebb egy vállonveregetést, hogy az "utolsó utáni pillanatban sem felejtkeztél meg a feleséged születésnapjáról, bla bla". Aztán az lett belőle, hogy majdnem én ettem meg az egészet, mert le akartam hasalni az ízétől, persze a kedvesemnek is tetszett, és azóta is ide járunk, nap mint nap... A hely minimális reklámmal is általában fullon van. Az egyébként Chilli névre hallgató intézmény kapcsán az alábbiakban megpróbáltam 12 pontban összefoglalni sikerességének titkait.