Egyre több oldalról halljuk, látjuk, hogy a világszerte zajló digitális változások a gasztronómiát sem kerülik el. „Jövő éttermei” nyílnak meg Nyugat-Európában, már érintőképernyős asztalról is rendelhetünk ételt az Egyesült Államokban, E-menüből Izraelben, sőt, nem elérhetetlen többé a számítógép által vezérelt illatkibocsátás sem. Írásunk a világ E-gasztro fejlesztéseiből merít példákat, illetve körülnéztünk, mi a helyzet jelenleg Magyarországon ezen a téren.

A jövő vendéglátása 

2007-ben nyitotta meg kapuit a Baggers névre hallgató étekműhely Nürnbergben, amit nemes egyszerűséggel mindenki csak a „jövő étterme”-ként hív. Az alapító szeme előtt a „harmadik út” lehetősége lebegett: tehát a „kiszolgálós” és a „gyorsétkezdés” közötti arany középút, amit még korábban soha senki nem valósított meg – közölte Kyra Mueller-Siecheneder, az étterem PR & marketingigazgatója. Ebben az étteremben ugyanis egyáltalán nincsenek pincérek, hanem egy számítógépes képernyőről tudjuk kiválasztani, mit szeretnénk, majd egy magasból legördülő sínpáron hamarosan kapjuk is a megrendeléseket. A vacsora árát hitelkártyával is lehet fizetni, így még a borravaló költsége sem terheli a vendéget. A vezetőséget csupán egyszerűsítési szándékok vezérelték, amit úgy valósítottak meg, hogy közben jövőbe-tekintő, sci-fibe illő trendi belső enteriőrt teremtettek. Az ételt helyben készítik a legjobb minőségű és friss alapanyagokból, ugyanakkor érdekes azt is megjegyezni, hogy egy átlagos ebéd vagy vacsora 10-15 € magasságában megállhat. A tulajdonos új éttermi kategóriát próbált meg bevezetni, a „Fast & Good”-ot, aminek a létjogosultságát egyelőre visszaigazolja az étterem állandó, százszázalékos kihasználtsága.
Tudományos megfontolásból alakult 2007 októberében a hollandiai Wageningen egyetemen a másik „jövő étterme”, ahol Colette Broekmeijer, az étterem titkárának elmondása szerint gasztronómiával kapcsolatos tudományos kísérletek zajlanak. A Sodexho, a Noldus IT és a Kampri csoport „próbaprojektje” az egyetem munkatársain keresztül kutatja, hogy azok hogyan viselkednek „vendégként”: milyen színeket preferálnak, miket esznek, vagy hogyan rágnak. Ezenkívül megtudhatjuk, hogyan kommunikálnak a „vendégek” a személyzettel, milyen emóciókkal rendelkeznek, mennyire stresszesek, de azt is, milyen intenzitással ver a szívük. „Olyan, mint egy tudományos menza – mondja Colette Broekmeijer. – A munkatársak ebédidőben térhetnek be ide enni, az étel ugyanakkor nem annyira változatos, mint egy „normális” étteremben: kenyeret, hideg zakuszkikat, salátákat, illetve egy-két meleg ételt kaphatnak a zártkörű klubba betérők”. (A tudósokon kívül mások egyelőre nem használhatják a létesítményt.)
Az információkat digitális kamerákkal rögzítik, hogy később kielemezzék azokat. „Az embereken a technika segítségével végezhetünk kísérleteket valós időben, ami sokkal célravezetőbb, mintha kérdőívet töltögetnénk ki velük, gyakran akaratuk ellenére” – állítja Rene Koster, a kutatás vezetője. A tudósok abban is bíznak, hogy a kutatási eredmények – amiből eddig csak nagyon keveset láthatott a nagyközönség – az állami szervek élelmezési, gasztronómiai tevékenységének javításához is hozzájárulhat.

E-menü, érintőképernyős asztal

Izraelben nemrég E-menü került bevezetésre a Conceptic nevű éttermekben. Az étterem weboldala szerint fontos, hogy a vendégek ne várjanak sokat a rendelésre, ugyanakkor a fizetéssel se kelljen bíbelődniük a távozáskor. Ebből a megfontolásból az étterem minden asztalára került egy-egy számítógépes LCD monitor, ahol pillanatok alatt le lehet adni a rendelést. Az interaktív felületeken ezenkívül kifogástalan minőségben megnézhetjük az adott étel fotóját, szerezhetünk róla rengeteg háttérinformációt, olyanokat is, hogy az étel mennyire zsíros, vagy hány kalóriát tartalmaz. Érdekes még megemlíteni, hogy az adott étteremben lévő számítógépek hálózatba vannak kötve, ezért az étteremlátogatók kapcsolatba is léphetnek egymással: véleményt cserélhetnek, kérdezhetnek egymástól. Amíg várnak, nyugodtan szórakoztathatják is magunkat: zenékkel, videókkal és interaktív játékokkal. A tulajdonos egyébként kétéves megtérüléssel számol a befektetést követően.
Ennél is továbbmegy azonban a Microsoft, amely „nem képernyőt kínál egy asztalon”, hanem „magát az asztalt kínálja fel – képernyőként”. A Wall Street Journal „D: Minden, ami digitális” elnevezésű konferenciáján 2007-ben Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója mutatta be a Microsoft Surface™ számítógépet, amely az óriáscég érintésvezérelt termékeinek első tagja. A Surface lebontja a hagyományos korlátokat ember és technológia között: a hétköznapi asztallapot mozgalmas, dinamikus felületté varázsolja, amelyen a felhasználó könnyedén kezelhet bármilyen digitális tartalmat természetes mozdulatokkal, érintéssel, vagy tárgyak használatával. „Sajnos Magyarországon még nem elérhető a Surface, reményeink szerint a 2008-as év második felében sikerül behozni Magyarországra is egy bemutató darabot” – ad tájékoztatást Bátorfi Zsolt, a Microsoft Magyarország fejlesztési platform szakértője. Az egység ára jelenleg több ezer dollár nagyságrendű. Kérdésemre, miszerint hogyan illeszkedhet egy ilyen gépi/technikai rendszer az étkezéshez, ami pont az emberek szocializációját hivatott elősegíteni, Bátorfi Zsolt azt látja, hogy a szoftverek kilépnek a hagyományos értelemben vett irodai, otthoni közegből, és egyre több „természetes” élethelyzet részévé válnak, amire jó példa szerinte az étkezés és a közösségi terekben való együttlét. A Surface ennek a jelenségnek az egyik első előfutára, amely rendkívül sok alkalmazási területen válik alaptechnológiává a vendéglátástól az otthoni szórakoztatásig, valószínűleg olyan területeken is, amelyekre jelenleg még gondolni sem merünk – mondja Bátorfi Zsolt.

Barabás Viktor, a digitális posztereket és érintőképernyős alkalmazásokat fejlesztő Onlinet Kft. belföldi értékesítő vezetője sem tud egyelőre sokkal több digitális újításról beszámolni. „Pincérhívó gomb már több helyen van itthon, de nyugaton, ahol ilyen megoldással rendelkeznek, rögtön kettőt is találunk: az egyik az ételpincért hívja, a másik meg a fizetőpincért”. Barabás Viktor szerint a pincéreket nem kéne „kiiktatni”, a digitális alkalmazások csupán szerencsésen kiegészítenék őket. „Mi az érintőképernyős modult dolgoznánk ki itthon a legszívesebben, itt a pincérhíváson, rendelésen túl jóval több információhoz jutna a vendég az ételekről, az elkészítésről, az alapanyagokról, az országra, tájegységre jellemző gasztronómiai sajátosságokról. Lehetőséget teremthetne az étterem arra, hogy bor- és alkoholajánlatokat illesszen ételei mellé, bővebb leírásokkal a származási helyről, az ital jellemzőiről. Erre sajnos egyelőre nincs meg a kereslet itthon, az éttermek még nem fedezték fel az ebben rejlő üzleti lehetőségeket. Talán a szállodaipar fog elsőként lépni, ahol komplexebb szállodai szolgáltatásokról, szórakozási lehetőségekről is olvashat a vendég” – mondja Barabás.

Optimista jövő

Miután áttekintettük a nemzetközi és a hazai gasztronómia aktuális digitális történéseit, arra a következtetésekre jutottunk, hogy a digitális változás szinte elkerülhetetlen – bárhol járunk is a világban. Aki viszont jól meg tudja lovagolni az ebben rejlő éttermi és marketingkommunikációs lehetőségeket, az minden bizonnyal nemcsak érdekes szolgáltatással fog kitűnni a hazai gasztronómia világban, hanem akár piaci előnyre is szert tehet a versenytársaival szemben - állítja Végvári Imre, az Arcus Interactive Group kommunikációs igazgatója. Végvári Imre szerint olyan módon lehetne megvalósítani a digitális technika integrálását a gasztronómiába, hogy az az árérzékeny magyar fogyasztók számára is vonzó lenne (azaz a technológia használata akár olcsóbbá is tenné a szolgáltatást) –olyan eszközökkel, amelyek a jelenlegi folyamatokat kiváltják, vagy olyanokat, amelyek az élvezeti értékhez hozzáadnak.

Turóczi Gábor

(A cikk a Café & Bár c. vendéglátóipari szaklapban jelent meg eredetileg)