Egy régóta dédelgetett álmunkat valósítottuk meg azzal, hogy a kaukázusi vacsorakalandjaink után – amelyek az azerbajdzsán, illetve örmény világba kalauzoltak el bennünket - végre megszerveztük GRÚZ vacsoránkat. Utunk ezúttal hazánk egyedüli grúz éttermébe, a Mirázs-ba vezetett. (Cím: 1023-Budapest, Ürömi köz 2, Telefon : 326-1718) Nem túlzás, ha azt állítjuk: a 2006-os evőévad talán legérdekfeszítőbb vacsoráját ültük meg.
Aki már járt Grúziában, a Fekete-tenger menti ex-szovjet tagköztársaságban, annak minden bizonnyal része volt a messze földön híres grúz vendéglátásban: megízlelhette különleges fűszerezésű, többnyire dióval készült ételeit, a sajtos lepény különböző fajtáit (hacsapuri), illatos lepénykenyerét, márkás konyakjait, zamatos borait. A grúzok általában több órát töltenek el az ételekkel roskadásig megrakott, terített asztalnál. Minden sajtot, előételt és sültet végig kell enniük.
A grúz asztalnál szigorú rend uralkodik, erről a tamada, a lakoma "szertartásmestere" gondoskodik. A tamada esetünkben Marina Gobunia grúz asszony lesz, aki egykoron Szuhumi környékén forgatta a hacsapaurikat a nyílt láng felett.
A grúz evőeszközökről röviden csak annyit: az étkezéshez kést csak ritkán használnak, a mártásokat meg kenyérrel tunkolják ki. A grúz asztalról soha, egyetlen étkezéskor sem hiányoznak a zöld fűszernövények, a menta, a koriander, a csombor, a bazsalikom, a kapor, a kerti zsázsa, a tárkony stb. - attól függően, hogy minek van éppen a szezonja -, amelyeket kis vázákban tesznek ki az asztalra, és sóba mártogatva rágcsálnak. Ugyanígy elmaradhatatlan a zöldhagyma, a paradicsom, az uborka, és a retek. Főtt és sült húsaikhoz pikáns, fűszeres, kissé csípős mártásokat - fokhagymamártást, paradicsommártást és tkemalimártást készítenek (amelyet egy apró, savanykás ízű, ringlóhoz hasonló gyümölcsből, a tkemaliból (meggy-szilva) kell főzni), és különböző fűszerekkel ízesítenek. Szinte nem létezik olyan emberi fogyasztásra alkalmas zöldségféle vagy növény, amelyből a grúz háziasszonyok ne készítenének ízletesnél ízletesebb savanyúságot - kezdve a répával, a fokhagymán át egészen a dzsondszoliig (hólyagfa bimbója).
A grúzok ételeik elkészítésénél általában növényi olajjal főznek. Előszeretettel használják a diót, amelynek belét gyakran különböző fűszerekkel együtt fából készült mozsárban törnek össze. A grúz háziasszonyok szerint az íze így más, mint amikor ledaráljuk. A fűszerek közül a szunelit (grúz fűszerkeverék) helyettesíthetjük a nálunk is kapható adzsikával és curryvel. Az imeretiai sáfrányt a nálunk kapható sáfránnyal is helyettesíthetjük. A maconi, amelyből a grúzok levest is készítenek és sütéshez is felhasználják, nagyon hasonlít a mi joghurtunkhoz. A hacsapuri (sajtos lepény) készítéséhez szükséges sós imeretiai sajt helyett brinzát vagy fehér sajtot használjunk. Brinzával vagy fehér sajttal lehet pótolni a szulugunit is, amit a gomi (kukoricakása) egyik változatába szoktak tenni.
Evőasztalunk a következőktől roskadozott:
Előételek
* Sotiszpuri, azaz grúz kenyér
* Gránátalmával és fűszeres dióval töltött grúz zöldségízelítők
* Szuluguni, azaz házi grúz sajtkülönlegesség
* Hacsapuri Megruli, avagy a neves grúz "duplasajtos" lepény
Főételek
* Harcso, azaz marhahússal készülő, fűszeres-csípős leves, csészében
* Osztri, avagy friss korianderes, csípős grúz marhahús-ragu, cserépedényben
* Friss faszénen készült bárány saslik
Desszert
* Medok, azaz mézes, tejkrémes sütemény diódarabokkal
